Hogy létezhet, hogy a magyar trappista többe kerül, mint a francia nemespenészes brie?
A hazai árak elé szabadulása mögött valamit totálisan bizarr dolog húzódik?
De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.
Régóta érzékelhető, hogy a hazai élelmiszerárak brutális dráguláson mentek át, ellenben a nyugatról behozott termékek vagy árban maradtak, vagy olcsóbbak is lettek, vagy harmadik esetben szimplán ugyanannyiba kerülnek.
A jelenség természetesen a nagy nyugati multiknak kedvez, amik az olcsó árak miatt rengeteg magyar fogyasztót vonzanak, mivel az emberek hazai terméket nem tudják egyszerűen megfizetni, mert némelyiknek az ára lét-háromszorosa a korábbinak.
De mi okozza a bizarr jeleséget?
A nyugati multik machinációjáról van szó, így akarják tönkretenni a hazai gazdaságot és az ősteremlőket?
A válasz bonyolultabb ennél és sokkal ijesztőbb is.
A hazai élelmiszerdrágulás az EU-ban is a legkimagaslóbb.
- augusztus és 2022. augusztus között Magyarországán 37 százalékos volt az áremelkedés, ami a legnagyobb drágulás volt az uniós tagállamok között.
Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk.
A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak.
Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt.
A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is.
Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszer árak ilyen mértékű elszabadulásában szerepet játszott a gyenge forint is, hiszen a magyar termelők a világpiacon is értékesíthetik a termékeiket euróért vagy dollárért.
Így van egyfajta „exportnyomás” rajtuk, mert jobban járnak, ha valutát kapnak a termékeikért, mint forintot.
Az áremelkedések másik részéről azonban szerinte pont a kormány tehet,
a másik árfelhajtó hatás ugyanis az ársapkák bevezetése volt.
„Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is.
A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni”
Szerinte ezért a nagy áruházi láncok azt az összeget, amit elveszítettek az ársapkás termékeken, egyszerűen rárakták a többi árucikkre.
Ez a nagyobb láncoknak, amelyek több ezer terméket forgalmaznak, könnyebben ment, a kisebb, néhány száz terméket forgalmazó boltoknak már nehezebben, vagy sehogy.
Ez tehát az egyszerű és valódi, közérthető magyarázat, hogy miért ennyire drága minden magyar termék, szemben a nyugati „szeméttel”, melyeket a multik polcain megtalálunk.
