A régészek között sem tabutéma már, sőt,e gyes tudósok elképzelhetőnek tartják, hogy a jelenlegi emberiség az ötödik emberi generáció a Földön.
Már az is nagyon nagy dolog az utóbbi években, hogy a tudósok egyáltalán beszélni kezdtek erről az egészről.
Az előző emberiség ugyanis korábban inkább valamiféle összeesküvés elméletnek, vagy fólia sapkás tudományosnak nem mondható elméletnek érződött.
Azonban a kutatók azt vetették fel, hogy vajon képesek lennénk-e kimutatni egy több millió évvel ezelőtt eltűnt technológiai társadalom geológiai nyomait.
A páros arra jutott, a probléma elemzésekor a kulcs az, hogy milyen gyakran alakulhatnak ki ilyen civilizációk. Ennek vizsgálata az idegen élet keresése miatt is izgalmas lehet.
Egyelőre egyetlen példát ismerünk a fejlett fajokra: az embert.
A mi esetünkben az ipari társadalom nagyjából 300 éve alakult ki, az azóta eltelt idő történetünk kis töredékét, és a földi komplex élet történetének pedig egészen apró töredékét adja.
A kutatók szerint egyes nyomaink idővel megkülönböztethetetlenné válhatnak a természetes folyamatokétól.
Akadhatnak ugyanakkor teljesen egyedi jelek, ilyenek lehetnek többek között a műanyagok vagy egy atomháború szennyeződései.
Éppen ilyenekre találtak állítólag nyomot, és nagyon sokan foglalkoztak vele, nem csak Erich von Däniken szintű elborultabb tudósok, hanem nevesebb szakemberek is.
Egye felvetések szerint még ma se ismerjük az összes eddig a Földön élt emberi fajt, erre egyik ékes példa a Homo Florsienis, azzá a floresi ember.
Az emberfélék családjának egy feltételezett és kihalt faja, amelynek fosszíliáit az indonéziai Flores szigetén végzett ásatások során tártak fel.
Apró termet, valamint méretéhez képest a Homo sapiensnél kisebb agy jellemzi, viszonylag sokáig fennmaradt. Ha valóban létező faj volt, akkor sokáig egy időben élhetett a modern emberrel.
Mégis csak mostanában nyert bizonyítást a létezése, és kezdett beíródni a tudományos publikációkba és szakkönyvekbe is.
A felfedezők – nem hivatalosan – hobbitnak nevezték el a feltételezett új fajt, J. R. R. Tolkien műveinek fiktív faja után.
További érdekes adalék, hogy a sziget mitológiája még a 19. században is ismert egy Ebu Gogo nevű, pici és szőrös egyedekből álló népet.
Az előző emberiséghez számos olyan teória is kapcsolódik, amik nem nyertek maradéktalanul bizonyítást.
Ilyenek például az indiai szanszkrit iratokban fellelhető, állítólag egy több ezer évvel ezelőtt történt atomháborúra hasonlító leírások, vagy egyes sivatagokban talált „üveg” részecskék.
A szilíciumkristályok rendkívül hasonlítanak a fragmentumokhoz, amelyeket az Alamogordóban a White Sands nukleáris kísérleti helyszínén végrehajtott nukleáris robbanás után találtak.
A lelet világszerte felkeltette a geológusok figyelmét és az egyik legnagyobb modern tudományos rejtély.
Milyen jelenség képes a sivatagi homok hőmérsékletét legalább 1800 ° C-ra emelni, és kemény sárga-zöld üvegből készült nagy lapokra alakul?
Míg az Alamogordo Albionban a Fehér Homokba járt, W. Hart, a MIT mérnökeinek korai végzettsége, észrevette, hogy a nukleáris kísérletekből származó üvegdarabok megegyeznek az afrikai sivatagokban 50 évvel ezelőtt látott üvegdarabokkal.
A sivatagi képződmények nagysága alapján a robbanás tízezerszer hatalmasabb lehetett, mint amit Új-Mexikóban figyeltek meg.
Sok tudós megkísérelte magyarázni a nagy üvegkövek szétszóródását Líbia, Szahara, Mohave és sok más világ sivatagában óriás meteoritok ütközésének eredményeként.
Sem a meteoritokra, sem pedig az állítólagos ősi atomrobbanásokra nincs konkrét bizonyíték, így azóta is heves viták tárgya ez az állítás.
Ennek ellenére egyre népszerűbb a felvetés, és nem is teljesen kizárható, hogy az emberiség különböző formában már legalább ötször leuralta a Földet.
Benépesítettük minden szegletét, majd a felvirágzást követően hanyatlás következett, és kipusztítottuk önmagunkat.
Épp úgy, ahogyan Római Birodalom felvirágzott majd az alkonykor során széthullott…
Ma egyre több tanulmány igazolni látszik, hogy a Nyugati Civilizáció is a Római Birodalom és Bizánc sorsára fog jutni, 2050-re végleg felborulhat az egyensúly, és megindulhat a fajunk hanyatlása a bolygón.
Az előző emberiségek különböző generációkat alkottak, és öt alkalommal nulláztuk le magunk a bolygót.
Ez lehet az oka annak, hogy időnként kerülnek elő olyan régészezi leletek, melyeket láthatóan emberek készítettek, de mégis az ember megjelenése előtti korokból származnak.
De akkor miért nem találkoztunk még évmilliókkal ezelőtt autó vagy repülő roncsokkal?
Nos, a tudósok egy része szerint elég ránézni egy az időjárás viszontagságainak kitett alig 50 éves autóroncsra: gyakran már ezek is úgy néznek ki, hogy gyakorlatilag felismerhetetlenek, és itt évmilliókról beszélünk….
KRITIKUS VÉLEMÉNY:
Kizárni semmit sem lehet, és a történelemtudomány újra és újra bebizonyítja, hogy egyáltalán nem tudunk még mindig szinte semmit sem arról, hogy mi lehetett az emberi civilizáció hajnalán, vagy azelőtt.
Agy aztán bármi elképzelhető, de azért messzemenő fantazmagóriákba sem érdemes bocsátkozni.
Ha éltek is előttünk a Földön mások is egykor, feltehetően ugyanúgy végezték, mint ahogyan az emberi civilizáció is fogja, ha nem változtat a jelenlegi kizsákmányoló, önpusztító természetén.
