Nem tudni pontosan milyen célból készítették, sem azt, hogy milyen fémből építették. A náci Németországban készült bizarr szerkezet rejtélye.
Nem maradt fenn semmilyen tervrajz vagy írásos információ a második világháború egyik legfurcsább kinézetű német tankjának pontos szerepéről.
A járművet európai csatatereken sohasem vetették be és mindössze egyetlen darabot találtak belőle a Távol-Keleten.
A német mérnökök a második világégés alatt több „csodafegyver” fejlesztésébe belefogtak, ezektől az eszközöktől várták a háború menetének megfordítását.
A legtöbb ilyen szerkezet azonban túlságosan későn vagy csak prototípusként készült el.
A sikeresen megépítettekből sem állt rendelkezésre elegendő, hogy a Harmadik Birodalomnak hadisikereket hozzanak.
Eme törekvések egyik bizarr termékének számított a furcsa kinézetű Kugelpanzer (labdatank vagy gömbtank).
A jármű valódi céljáról – mivel hivatalos dokumentumok nem maradtak fenn – azóta is keveset tudni.
Annyi biztos, hogy a náci Németországban készült, ahonnan később Japánba szállították.
1945-ben Mandzsúriában került a szovjetek kezére. Az egyetlen Kugelpanzert jelenleg az oroszországi Kubinkai Tank Múzeumban őrzik.
Magáról a tankról rendkívül keveset tudni.
A járművet egyhengeres, kétütemű motor hajtotta. Elején apró kémlelőnyílás biztosította a kilátást, a hátulsó kar és támasztókerék pedig a stabilitást szolgálta.Páncélzata mindössze 5 mm vastag volt.
Mivel a mintavételezést a múzeum nem engedélyezi, nem tudni milyenfajta fémből építették meg.
Hogy milyen céllal építették, arra csak elméletek vannak: felderítő feladatokat láthatott el, mobil megfigyelőállomásként a tüzérség munkáját koordinálhatta vagy kábelt fektethetett.
Más teória úgy véli, hogy a japán kamikáze-stratégia egyik eleme volt, amelyet öngyilkos akciók során vetettek be
Ahogy a háború vége közeledett és a felkelő nap országának helyzete egyre reménytelenebbé vált, úgy szaporodtak meg a japán katonák öngyilkos akciói.
Ezekről a bevetésekről leginkább a halálba zuhanó repülőgépek ugranak be a hétköznapi embernek (a célra külön légi járművet is fejlesztettek), a szuicid küldetések végrehajtására azonban számos „kreatívabbnál kreatívabb” módszer kínálkozott.
Léteztek például öngyilkos tengeralattjárók (úgynevezett Kaiten-torpedók), amiket az egyfős személyzet egyenesen az ellenséges hajónak vezethetett.
Mindezt figyelembe véve a Kugelpanzer jól beleillett a kamikáze-stratégiába:a kisméretű tankot mindössze 1-2 fős személyzet vezérelhette. Tervrajzok híján azt sem tudni, felfegyverezték-e valamivel a járművet, bár bizonyos vélekedések szerint rendelkezett elülső géppuskával.
A páncélzata viszont rendkívül vékony: az 5 mm-es vastagság más páncélos járművekkel összehasonlítva csekélyke védelmet nyújtott a benne ülőnek.
A világuralom kulcsa lehetett volna?
Akadnak olyan vélekedések, miszerint a Kugelpanzer jelenthette a németek számára a világuralom elérésének kulcsát.
A műszaki leírások alapján fürgébb lehetett a többi tanknál, és ebben lehetett a másokkal szembeni nagy előnye.
Talán ha a háború vége előtt sikerült volna eleget gyártani belőle (több százat több ezret) akkor
a náci Németország talán fordíthatott volna a háború menetén.
A náci Németország világuralomra tört volna, és még az Antarktiszt is meghódította volna.
A jeges kontinens meghódításának terve egyébként tényleg fontos célját képezte a nagy német birodalomnak, azonban a szövetségesek győzelmével ez sem vált valóra.
Persze ezt nem lehet biztosra tudni, hisz a történelem máshogy alakult, és ez már mindig is a „mi lett volna ha…” kategóriába lesz sorolva.
