Az utóbbi években több ízben mondták ki róla, hogy hozzájárulhat a daganatok képződéséhez, és egyes kávé fajták rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak. De mi is a teljes igazság?
A WHO egyszer már kimondta
Kevesen tudják, de a WHO már egyszer állásfoglalásban mondta ki, hogy bizony felmerülhet a gyanú a daganatos megbetegedések és a kávé ok-okozati összefüggései kapcsán.
Azonban ezek az információk még korábbi kutatásokon alapultak. Ráadásul az elmúlt néhány év hozadéka, hogy a kávénak számtalan egészségügyi hatása van, némelyik tulajdonsága pedig kifejezetten segít megelőzni a rákot.
Mondhatjuk tehát, hogy mostmár nem érvényes az Egészségügyi Világszervezet ajánlása?
Félig-meddig… Avagy nem eszik (jelen esetben isszák) azt olyan forrón…!
A legújabb kutatások alapján ugyanis megint felmerült a gyanú, hogy bizonyos kávéfajták rákkeltőek lehetnek.
Rákkeltő, de nem mind
A legutóbbi, nagy port kavart kutatások azt mutatják, hogy a pörkölt kávék egyes fajtái okozhatnak esetlegesen daganatot
Felmerült már a matricázás is, mint a dohánytermékeknél
Éppen a fentiek miatt többször felmerült már, hogy dohánytermékeken látható figyelmeztetésekhez hasonlóan fel kell hívniuk a vásárlók figyelmét arra, hogy az ital, amelyet fogyasztanak potenciálisan rákkeltő összetevőt tartalmaz.
Ezt egy kaliforniai bíró döntése még inkább tetézte.
A döntés érthető módon elég rosszul érintette a kávéárusítókat és -rajongókat, és ismét fellángolt a hosszú ideje zajló vita arról, hogy kávét inni jó vagy rossz dolog, már ami az egészségünket illeti.
Perre mentek, és végül az „ötletből” nem lett semmi, de demoklész kardja ott lebeg a kávé felett már egy ideje.
A történet 2010-re nyúlik vissza, amikor egy nonprofit szervezet beperelt 91 kávétársaságot azért, mert nem figyelmeztetik a vásárlókat egy veszélyes kémiai anyagra, amely a kávé pörkölése során keletkezik.
Az akrilamid nevű vegyületről van szó, amely 1990 óta szerepel egy nagyon hosszú listán, ahol a Kalifornia állam szerint karcinogén vagy a fogantatást veszélyeztető anyagok sorakoznak.
Az akrilamid tehát igen régóta feketelistás az amerikai államban, annak ellenére, hogy 2002-ben kiderült, hogy a cigarettafüst mellett egy sor élelmiszerben is jelen van.
Az akrilamid a kávékban a pörkölés során alakul ki, bár igaz, hogy a folyamat végéhez közeledve csökken, több mint 95%-a elbomlik. Tehát, a világosabb és rövidebb pörkölésű kávék akrilamid tartalma várhatóan sokkal magasabb, mint a sötét pörkölésű szemeké.
Sokkal több a jótékony hatása, lényegében rákmegelőző
A kávénak egyébként sokkal több pozitív hatása van.
Egyes kutatások szerint napi 4-5 csésze fogyasztása például nem csak regenerálja a májat, de segít a rákmegelőzésben.
Más szakértők azonban figyelmeztetnek rá, hogy a szív és érrendszer egészségének megőrzésére a legjobb mód, ha nem dohányzunk, és alapvetően egészséges életmódra törekszünk – nem elég, ha mindent a napi 4 csésze kávéra bízunk.
De ez legyen a maximum, napi 4 csésze, büntetlenül maximum 5.
Hát így állunk jelenleg a tudomáyn porondján a kávé kapcsán.
KRITIKUS VÉLEMÉNY:
Ha laikusként levonnék egy következtetést, akkor arabica, hosszan pörkölt és sötét pörkölésű kávét értelmezhetjük kevesebb akrilamid tartalmúnak.
Így élvezhepő a kávé fontos egészségügyi hatása, és minimálisra csökkenthető a rák kockázata.
Amúgy is vannak jóval ártalmasabb környezeti dolgok mint a nem megfelelő pörkölésű kávé ivása, lásd légszennyezés, vagy mikroműanyagok jelenléte szinte mindenben.
