Dénes Ádám kutatótársaival éppen ezért arra voltak kíváncsiak, hogy mit kezdenek a mikrogliasejtek a sejttesttel.
Egy döbbenetes felfedezés jelenthet áttörést
És amire ráakadtak, az felkeltette a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science figyelmét.
A magyar kutatók az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontokat” találtak, melyeken át fokozott mértékben szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok az idegsejt környezetébe.
Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál.
Dénes Ádámék szerint a forró pontok ideális lehetőséget biztosítanak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra:
A mikrogliasejtek itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát.
Az agy öngyógyító képessége létezik
Lényegében az agy öngyógyító képességére találtak bizonyítékot, és feltárták, hogyan is működik ennek a pontos mechanizmusa.
A felfedezésük óriási jelentőséggel bírhat, ugyanis a szakértők elmondása szerint a jövőben ez rengeteg más betegségre jelenthet végső megoldást.
Különféle terápiás célokra lehet majd fordítani a most feltárt összefüggést.
A cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje, ha az idegsejttel baj van.
A súlyos agysérülésből is fel lehetne épülni
Ezt követően lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyeken fokozódik az idegsejtek sérülése, és segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni.
Vagyis súlyos agykárosodásból és egyéb agysérülésből lehetne felgyógyítani embereket.
Olyan sérülésekből, melyekből ma még nem képes regenerálódni az agy, vagy csak nagyon ritka esetekben.
Ez pedig a jövőben milliók életét mentheti meg.
