Tényleg tücsköt-bogarat akarnak etetni velünk az EU-ban? Valóban ez a jövő? A húsfogyasztás hamarosan tiltva lesz a karbonlábnyomunk miatt?
Zöld utat adott az EU: a lisztkukac is élelmiszer
Zöld utat adott az EU a lisztkukacnak, mint élelmiszer. Magyarország ellenzi a döntést, de algha tehet majd a hosszabb távú trendek ellen, ami azt jelenti, hogy idővel a hazai boltok polcain is megjelennek az ebből készült élelmiszerek.
Élelmiszerként is forgalomba lehet hozni a jövőben a közönséges lisztbogár lárváját az Európai Unió területén.
Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós engedélyt.
A döntés főleg kis hazánkban okozott nagy felháborodást.
A vezetők szerint azonban vészesen fogy az időnk és a kontinens erőforrásai, valamint az emberiség de főleg a nyugati civilizáció karbon lábnyoma is hihetetlenül magas.
Mindezeket együttvéve pedig hosszabb távon szükséges lépésről van szó egy fenntarthatóbb jövőért – ígérik.
Az EU lisztkukacot etetne a magyarokkal?
“Rovarokkal árasztja el az EU a tagországokat…” Nem fenntartható a húsfogyasztás a jövőben, át kell szokunk a “tücskökre, bogarakra”?!
Ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel árasztották el a netet a hír kapcsán.
De vajon kell-e- félnünk ezektől az élelmiszerektől?
Egyelőre ez nem kötelező érvényű döntés, de idővel valószínűleg ne fog tudni a hazia piac sem ellenállni az erő törvényének és a lobbinak.
Vannak olyan európai országok, ahol már “elkezdődött”
Nem sokat finnyáskodtak a hollandok, a svájciak, britek, belgák, dánok sem. Már évekkel ezelőtt beengedték a szupermarketek polcaira a soklábú élelmiszereket.
Összességében arról van szó, hogy a rovarokból készült termékeknél az összetevők között ezt külön fel kell majd tüntetni.
Ami azonban kijátszható, hiszen léteznek olyan termékek, melyek időről időre megakadnak a rostán, mert nem úgy vagy nem az az összetevő van rajtuk feltüntetve, emiatt pedig egyes fogyasztók, akik viszolyognak az ilyen „csemegéktől”, joggal gyanakodhatnak ezentúl rengeteg termékre majd a jövőben.
Hamarosan jön a hús betiltása, mert túl nagy a karbon lábnyomunk?
Tény, hogy fehérjékben rendkívül gazdagok, és messze kevesebb erőforrás felhasználásával, sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel, végső soron alacsonyabb károsanyag-kibocsátással lehet őket nevelni, mint a disznókat, marhákat, csirkéket és más haszonállatokat.
Hiába számítanak ezek a jószágok az emberiség fő fehérjeforrásának, tartásuk nem fenntartható.
Egy bogárlárva-kolónia jóval kevesebb takarmányt igényel és kevesebb hulladékot termel, mint a háziállatok, ezért ugyanakkora mennyiségű fehérjét gazdaságosabban lehet előállítani például lisztkukacból, mint mondjuk, mangalicából vagy szürke marhából.
De ne a rovarokkal teli összetevőkből állóm ételek megjelenése legyen a legnagyobb gondunk.
Vannak itt nagyon problémák és szigorúbb ötletek is, amik alapjaiban vehetnek el az eddig megszokott komfortérzetünkből.
Ahogyan többek között az Index megírta: heti két hamburgerre akarják csökkentei a húsfogyasztást, szintén a bolygó megmentése érdekében.
Az új, kétszáz oldalas jelentés szerint az egészségesebb, fenntarthatóbb étrendre való átállásnak a jelenleginél ötször gyorsabban kell megvalósulnia.
Ez úgy lehetséges, hogy az egy főre jutó kérődző állatok húsának fogyasztását nagyjából heti két hamburgerre csökkentik a nagy húsfogyasztású régiókban
– így Amerikában, Európában és Óceániában.
Szerintetek mikor következhet ez majd be?
