Magyarország makrogazdasági kilátásait és a jegybank új Inflációs jelentését mutatta be részletesen Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója és Balatoni András, az MNB igazgatója.
Balatoni András MNB-elnök szavaiból kiderült:
Várakozásaik szerint jövőre nagy mértékben csökkennek a reálbérek, visszaesik a fogyasztás.
Emellett még a korábbinál is jóval magasabbra szalad az infláció, a nyers élelmiszerek áremelkedése 2023-ban továbbra is körülbelül 30 százalékos lesz, míg a feldolgozott élelmiszereké jóval ezt meghaladó, közel 50 százalékos.
Mind a belső, mind a külső tényezők dezinflációs (inflációcsökkentő) hatásokat mutatnak a jegybank értékelése szerint, a folyamat a jövő év elején kezdődik és annak közepén gyorsul fel.
Ezek emelkedése Magyarországon a legmagasabb Európában, ezért az MNB külön is megvizsgálta, mi áll a folyamat hátterében.
Áremelő tényezők az élelmiszereknél:
- megugró energiaárak és magas szállítási költségek
- munkaintenzív iparág
- erős béremelkedés
- importált élelmiszerek árában gyorsan megjelent az árfolyamleértékelésből fakadó inflációs hatás
- adóemelések (NETA- és jövedékiadó-emelés), hatásuk ősszel már begyűrűzött
- fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb áremelésre
- élelmiszer-árstopok különféle negatív hatásai (rövid tárú áremelés és még most is tartó hatások) – a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés következett be
- a termelékenység gyenge az ágazatban, ez növeli az inflációt (csak Bulgáriát előzzük).
Magyarországon majdnem minden árucsoportban nagyon magas áremelkedés volt, messze elszakadt a folyamat a régió átlagától. A sorrendben utánunk következő országokra is jelentősen „ráverünk” – derül ki az adatokból.
Lengyelországból Magyarországra szállítani a trappistát 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar sajtot értékesíteni.
Nagy mértékben veszíti tehát versenyképességét a magyar áru,
erre fontos felhívni a figyelmet a jegybank szerint.
Az importált élelmiszerek árindexe jelentősen megemelkedett, ugyanakkor azok, amelyeket itthon elő lehet állítani, még jobban drágultak.
Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn, ami ellen küzdeni kell a jegybank szerint, ugyanis a helyettesítő termékek megemelt ára szinte biztosan nem fog csak úgy visszacsökkenni.
Ezen árszintek tartósan velünk lehetnek a következő időszakban.
