Orbán Viktor és a magyar kormányoldal egyik fő indoka és narratívája volt az, hogy azért nem állnak ki teljes mértékben Ukrajna mellett, mert nem értenek egyet a kárpátaljai magyarokat is sújtó nyelvtörvénnyel. Ezzel kivették a magyar kormány kezéből a saját fegyvereket és a kárpátaljai magyarok megdöbbentően erős önrendelkezést kaptak.
Elfogadta az ukrán parlament, az EU-s csatlakozás a küszöbön
Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
A törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.
A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.
Egy huszárvonással vége az ukrán nyelvtörvénynek
A törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben.
JOGA VAN A NEMZETISÉGI NYELVHASZNÁLATRA, A KÖZÖSSÉG KULTURÁLIS IDENTITÁSÁNAK MEGŐRZÉSÉRE.
A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán államnyelvként működéséről szóló 2019-es jogszabállyal,
közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.
A magyar kormány kezéből csavarhatták ki az érvrendszert?
A magyar kormány az egész háború kitörése óta végig azt a narratívát tolta részben jogosan, hogy miért nem áll ki Ukrajna mellett, hogy az ukrán állam milyen korlátozásokkal élt a kárpátaljai magyarok ellen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt írta 2020-ban, „Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére” – írta a kárpátaljai önkormányzati képviselők elleni eljárásról.
2021-ben is volt példa a magyarság önazonossági jogainak elnyomására, ugyanis betiltották a magyar himnusz és lobogót. Egy törvényjavaslat szerint szabályoznák az állami szimbólumok használatát az önkormányzatok épületein.
A mostani döntés olyan politikai fordulat, ami a magyar kormány kezéből csavarja ki ezt az érvrendszert.
Egyes ukrán források azt modják, hogy ez fellebbenti a fátylat arról, hogy mik orbán valódi szándáékai.
Ha ugyanis most sem változtat ukránellenes és oroszbarát politikáján, hogy ezt az érvrendszert kicsavarták a kezéből, akkor valamivel tényleg zsarolhatják őt a Kreml-ből, vagy személyesen Putyin.
