Ez minden tudományos könyvet újraírhat a halálról…
Biológiailag sem halunk meg teljesen és azonnal a halálunk után
Az emberi test több mint 200 csontból, néhány billió baktériumból és 37 billió sejtből áll.
Ez a komolyan összehangolt szervezet és működése nem szűnik meg a halállal.
Testünkben halálunk után még 100 éven keresztül aktív folyamatok zajlanak. Ha hétfőn meghalunk, az első néhány percben agyi aktivitásunk megszűnik, majd megáll a szívünk, ezzel a vérkeringésünk is leáll, szerveink és szöveteink nem jutnak oxigénhez.
A SEJTEKBŐL KIÁRAMLIK AZ ŐKET ALKOTÓ VÍZ, EZÉRT TÖRTÉNHET, HOGY A HALOTTAK TESTE NEDVESSÉ VÁLIK.
Véráramlás nélkül először azok a szerveink kezdenek leépülni, amelyek működéséhez a legtöbb oxigén kell.
Hétfő éjjel már működésbe lépnek a bélbaktériumok: kiszabadulnak a vastagbélből és elkezdik felemészteni szerveinket – a májat, az epehólyagot, amiből kifolyik az epefolyadék és szétáramlik testünkben.
Roger Penrose professzor és David Hameroff forr nyomon vannak a túlvilággal kapcsolatban
A két szakértő állítása nem kevesebb, minthogy tudatunk nem tűnik el teljesen, de még a testünk is jó sokáig működik halálunk után.
A kutatások szerint 100 évig még aktív folyamatok zajlanak a halott testben, miközben a tudat kiáramlik az univerzumba.
Arról már rengeteget hallhattunk, mi történik lelkünkkel, tudatunkkal a halálunk után.
Gondoljunk csak R. A. Moody nagy sikerű Élet az élet után című könyvére, amiben a halálközeli élményekről számolnak be klinikai halált átélők,
vagy Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose elméletére, mely szerint a tudat kvantumszinten tárolt információ.
Hameroff szerint, ha a test meghal,
a mikrotubulusokban lévő kvantuminformáció nem tűnik el, nem lehet megsemmisíteni, egyszerűen szétoszlik és szétterjed a világegyetemben.
Ha azonban az információ visszajut a mikrotubulusokba, a személy nem hal meg, újra tudatára ébred.
A müncheni Max Planck Fizikai Intézet kutatói szerint a halált egy végtelen túlvilág követi, ahova lelkünk kerül, miután testünk meghal.
